Hírlevél
Kérdése van?

SEGÍTHETEK?

Hívjon, vagy írjon üzenetet!

Fórián József

Fórián József

 

06 30 9281 378

info@komfortplus.hu

AJÁNDÉK klímavásárlás esetén!

Tanúsítvány
SSL Certificate
Árukereső, a hiteles vásárlási kalauz
Látogató számláló
0
2
9
8
2
1
8
Blog
2021.02.19 09:36

Gyakori kérdések és válaszok otthonfelújítási támogatásról, szakértőktől!

Ügyfelek kérdeztek, szakértők válaszoltak!

Különböző témakörök szerint vannak összegyűjtve a kérdések! Áttanulmányoztuk MI is, valóban sokaknak lehet ez segítség!! Pl.: több banki hirdetésben olvastam, hogy építse be tetőterét otthonfelújítási támogatásból!!, aki figyelmesen elolvassa a tájékoztatót láthatja, hogy a 73.kérdésnél megválaszolja épp az ellenkezőjét! NEM használható fel a támogatási összeg tetőtér beépítésre!!!

Érdemes körbejárni ezeket a témákat, mert bizony rosszul eshet, ha a munkálatok befejezése után derül ki, hogy az elvégzett építési tevékenység nem tartozik bele a támogatható tételek közé!!


Gyakran ismételt kérdések: Otthonfelújítási támogatás


Tartalom:

-Biztosítotti jogviszonyra vonatkozó kérdések 
-Jogosultsági feltételekkel kapcsolatos kérdések 
-Támogatható építési tevékenységgel összefüggő kérdések
-Benyújtandó dokumentumokat érintő kérdések 
-Otthonfelújítási kölcsönnel kapcsolatos kérdések 


I.Biztosítotti jogviszonyra vonatkozó kérdések
1. Nyugdíjas igényelheti-e a támogatást?
A kérelem benyújtásának időpontjában nyugdíjas igénylő akkor felel meg a Rendelet1
biztosítotti jogviszonyra előírt feltételeknek, ha kiegészítő tevékenységet folytató
személynek minősül, azaz valamely foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban
keresőtevékenységet végez. Abban az esetben is jogosult lehet a támogatásra, ha végleges
határozat alapján ápolási díjban, otthongondozási díjban részesül, vagy a kiskorú
gyermeknek – akire tekintettel a támogatást igénybe kívánja venni – a rokona és a gyermek
szüleinek halála miatt ő a kiskorú gyermek kirendelt gyámja.
2. Saját gyermekem nincs, nevelőszülőként jogosult vagyok-e a támogatásra?
Nem.
3. A támogatás szempontjából biztosítottnak minősülök, ha magam után fizetem a
járulékot?
Nem, mert az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével egészségügyi
szolgáltatásra szerzett jogosultságot, de nem minősül a Tbj. 2 6. §-a szerint biztosítottnak.
4. Az őstermelők biztosítottnak minősülnek?
Biztosított a mezőgazdasági őstermelő, ha a mezőgazdasági őstermelőként figyelembe
vehető időre az előírt járulékfizetés megtörtént, valamint az e tevékenységből származó
jövedelme eléri a minimálbér 30%-át.
5. A GYED, illetve GYES folyósítása alatt megfelelek a biztosítotti feltételeknek?
A GYED, illetve GYES folyósítása alatt akkor minősül a Tbj. 6. §-a szerint
biztosítottnak, ha közben a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya fennáll. Abban az
esetben, ha megszűnt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya, már nem felel meg a
feltételeknek. A kérelem benyújtását megelőző egy éves időtartamban figyelembe
vehető még az az időszak, amikor hallgatói jogviszony mellett megállapított
gyermekgondozási díjban részesült (1997. évi LXXXIII. tv. 42/E. § alapján).

II. Jogosultsági feltételekkel kapcsolatos kérdések:
6. Igényelhető-e a támogatás, ha az igénylő külföldön dolgozik?
Egyedüli igénylőként nem, mert a támogatás igénybevételének feltétele, hogy az
igénylő a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában Tbj. 6. §-a szerinti
biztosított személynek minősüljön, azaz a magyarországi társadalombiztosítási rendszer
hatálya alá tartozzon. Abban az esetben, ha együttes igénylőként nyújtja be a támogatási
kérelmet és a másik fél megfelel a biztosítotti feltételeknek, akkor jogosultak lehetnek a
támogatásra.
1 A gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló 518/2020. (XI.25.) Korm.rendelet
2 A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII.
törvény

7. Külföldön dolgozom, igényelhetem-e a támogatást?
A kérelem benyújtása napján már hazai jogviszonyban kell állnia az igénylőnek,
ugyanakkor az azt megelőző időszakra a külföldi TB jogviszony is figyelembe vehető,
amennyiben azt az illetékes külföldi hatóság, vagy nemzetközi szervezet által kiállított
igazolással igazolja.
8. Milyen igazolás szükséges külföldi munkaviszonyról?
Külföldi társadalombiztosítási hatóság igazolása szükséges, hitelesített magyar
fordítással, amely bizonyítja a kérelem benyújtását megelőző legalább 1 éve
folyamatosan fennálló biztosítotti jogviszonyt, azonban a kérelem benyújtása napján
már hazai jogviszonyban kell állnia az igénylőnek (együttes igénylés esetén legalább az
egyik félnek).
9. Igénybe vehető-e a támogatás, ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző évben
külföldön dolgozott, de a kérelem benyújtásakor már Magyarországon dolgozik?
Igen, mert az egy éves (egybefüggően legfeljebb 30 nap megszakítással) folyamatos
biztosítotti időbe beleszámít a külföldön folytatott keresőtevékenység, ha azt a külföldi
hatóság által kiállított igazolás alátámasztja.
10. Teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszony szükséges, vagy megfelel a
részmunkaidős foglalkoztatási jogviszony is?
Az igénylő, ha valamely foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban van foglalkoztatva
biztosítottnak minősül, függetlenül attól, hogy a foglalkoztatása teljes vagy
részmunkaidőben történik-e.
11. Egyéni vállalkozó vagyok, de szüneteltetem a vállalkozást gyermekem születése
miatt. Jogosult vagyok a támogatásra?
Sajnos nem felel meg a feltételeknek, mert a biztosított, tevékenységét szüneteltető
egyéni vállalkozónak a szünetelés ideje alatt a biztosítása is szünetel. A támogatási
kérelem benyújtásakor biztosítottnak kell lennie, és egy év – egybefüggően legfeljebb
30 nap megszakítással – folyamatos biztosítotti jogviszonnyal kell rendelkeznie.
12. NAV, TB, valamint munkáltatói igazolást kell-e benyújtani?
Nem a köztartozást, és a TB jogviszonyt a Magyar Államkincstár fogja vizsgálni.
Munkáltatói igazolásra nincs szükség. A köztartozás mentességről és a TB
jogviszonyról a nyilatkozni szükséges.
13. Milyen esetben szükséges igazolást csatolni a TB jogviszonyról?
Ha az igénylő
- a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytat (saját jogú
nyugdíjas) a foglalkoztató által teljes bizonyító erejű magánokiratként kiállított
igazolás vagy egyéni vállalkozó esetén a Tbj. 4. § 2. pontja szerinti hatósági
nyilvántartásból kiállított hatósági bizonyítvány, illetve igazolvány, engedély
vagy kamara, kar által kiállított igazolás szükséges;
- valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi
szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott: az illetékes
külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolás hiteles
magyar nyelvű fordítása szükséges
14. Arról, hogy van-e köztartozásom, ki tud nekem információt adni?
Az állami adóhatóság által nyilvántartott tartozásokról a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalnál (NAV) tud érdeklődni.
Jogosultsági feltételekkel kapcsolatos kérdések
15. Hová lehet fordulni az otthonfelújítási támogatással kapcsolatos kérdésekkel?
Az otthonfelújítási támogatással kapcsolatos kérdéseket a Magyar Államkincstár az
alábbi elérhetőségeken várja:
E-mail-ben: otthonfelujítas@allamkincstar.gov.hu
Telefonon (hétfőtől csütörtökig 8:00-17:00 óráig, pénteken 8:00-14:00 óráig hívható):
06 1 452 2910
06 30 344 0045
06 70 460 9005
06 20 881-9535
16. Kell-e előzetesen regisztrálni a támogatás igényléséhez?
Nem
17. Hogyan kell érteni a kérelem benyújtására nyitva álló 60 napos határidőt?
A támogatás iránti kérelmet a lakáson végzett valamennyi felújítási munkálat
befejezését követően, a számlák kifizetését követően 60 napon belül, de legkésőbb
2022. december 31-ig lehet benyújtani. Több számla esetében a 60 napos igénylési
határidő számításánál a legutolsó kifizetési időpontot kell alapul venni.
18. Ha elutasították a kérelmemet, hol lehet fellebbezni?
A Rendelet szerint nincs lehetőség jogorvoslatra. A kérelem elutasítása esetén lehetőség
van újabb kérelmet benyújtani 2022. december 31-ig.
19. Csak házasok igényelhetik a támogatást?
NEM csak házasok igényelhetik. A gyermeket nevelő vagy váró (12. hetet betöltött
magzat) egyedülálló szülők és házastársak vagy élettársak egyaránt igényelhetik.
20. Csak az lehet igénylő, akinek tulajdonjoga van az ingatlanban?
Nem, a tulajdonjoggal rendelkezhet csak az egyik igénylő, vagy a kiskorú gyermekek
valamelyike.
21. Mit jelent az együttes igénylés?
Az azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak csak közösen, együttes
igénylőként igényelhetik a támogatást.
22. Élettársi kapcsolatról kell-e igazolást benyújtani?
Nem szükséges okirattal igazolni az élettársi kapcsolatot. Amennyiben állandó
lakcímük azonos, az élettársak együttesen igényelhetik a támogatást.
23. Együtt élő házastársak esetén van-e lehetőség arra, hogy csak az egyikünk igényelje
az otthon-felújítási támogatást?
A támogatást a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő igénylő – azonos lakóhellyel
rendelkező házastársak vagy élettársak közösen, együttes igénylőként – igényelhetik,
így nincs lehetőség arra, hogy csak az egyik fél igényelje a támogatást.
24. Igényelhető-e a támogatás, ha a házastársak lakóhelye nem azonos?
Igényelhetik, azonban nem együttes igénylőként. A támogatás teljes összegére az a
szülő jogosult, akinél legalább egy közös gyermek lakóhelye van, ha a másik szülőnél
egyetlen közös gyermeknek sincs lakóhelye. A támogatás 50%-os mértékére jogosult
mindkét szülő, ha külön-külön mindkettejük lakóhelye megegyezik legalább az egyik
gyermekük lakóhelyével.
25. A lakásban, amelyben élünk nem vagyunk bejelentkezve, de ha átjelentkezünk,
akkor mikor kezdhetjük a felújítást?
A támogatási kérelem benyújtásának időpontjában fenn kell állnia az 1 éves lakóhely
feltételének, tehát a benyújtást megelőző egy éven túli bejelentési időnek. Ez tehát nem
zárja ki, hogy a munkálatokat még az 1 év letelte előtt elkezdjék.
26. Ha most még nem rendelkezik egy éve állandó lakcímmel a felújítandó ingatlanban,
el lehet-e kezdeni gyűjteni a számlákat?
Igen, az egyéves lakóhelyre vonatkozó feltételnek a támogatási kérelem benyújtásának
időpontjában kell teljesülnie.
27. Mikortól lehet számlákat gyűjteni?
A számlák 2021. január 1-jétől gyűjthetők, kivéve, ha az új építésű lakás az ingatlannyilvántartásba
még nem került bejegyzésre, mivel az otthonfelújítás keretében az
építés nem támogatható.
A számlák gyűjtésével nem kell megvárni:
- a lakóhely bejelentéstől számított egy év elteltét
- a magzat 12. hetes korát
- a TB jogviszony egy éves meglétét.
28. Életvitelszerűen élek a sok éve saját tulajdonú lakásomban, ám eddig nem volt
fontos, hogy gyermekemmel ide be legyünk jelentkezve, viszont a tartózkodási
helyünk ez. Ezt közüzemi számlákkal is tudom igazolni. Így elegendő?
Nem. A támogatás feltétele, hogy legalább 1 éve a felújítással érintett ingatlan legyen a
lakcímkártya szerinti lakóhely.
29. Állandó lakcímünk van és tartózkodási helyünk. Lakóhelyünk nincs.
A lakcímkártya szerint lakóhelyet és tartózkodási helyet/címet különböztetünk meg. Így
az állandó lakcím egyenlő a lakóhellyel.
30. 2020. évben vásároltunk ingatlant, amely felújításra szorul, ezért nem lehet
beköltözni. Ebben az esetben is vonatkozik az 1 éves időtartam?
NEM, az 1 éves időtartamra vonatkozó feltételt nem kell alkalmazni, ha a támogatással
érintett lakás tulajdonjogának megszerzésére, a lakás ingatlan-nyilvántartási
bejegyzésére a támogatási kérelem benyújtását megelőző egy éven belül került sor.
Ugyanakkor, ha a tulajdonváltás a Ptk. szerinti hozzátartozók között történt, akkor a
már támogatással érintett lakásra a tulajdonváltással sem igényelhető újabb támogatás.
31. A tulajdon szerzést mikortól számítják? A szerződéskötés időpontjától vagy az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzés időpontjától?
A tulajdonjog megszerzésének dátuma az ingatlan-nyilvántartásban való bejegyzés
napja.
32. Ha osztatlan közös tulajdonú az ingatlan, hogy tudok a tulajdonban lévő ingatlan
részre támogatást igényelni?
A támogatás csak arra az ingatlanra és ingatlan részre vehető igénybe, amit a használati
megállapodás vagy bírósági ítélet körbehatárol. Közös használatú, illetve közös
tulajdonú részre támogatás nem vehető igénybe.
33. Használati megállapodást megírhatom én is vagy hivatalosnak kell lennie?
Több lakásból álló közös tulajdonú ingatlan esetében közokiratba vagy ügyvéd által
ellenjegyzett magánokiratba foglalt használati megállapodás vagy bírósági ítélet
szükséges.
34. Elváltam, 1 közös gyermekünket én nevelem, hozzám van bejelentkezve állandó
lakcímmel, a férjem címe tartózkodási helyként szerepel a gyermek
lakcímkártyáján. Férjemnek nincs másik gyermeke. Kell a férjemtől a lemondó
nyilatkozat?
Nem, ez esetben nincs rá szükség.
35. Elváltam, 1 közös gyermekünket én nevelem, hozzám van bejelentkezve állandó
lakcímmel, a férjem címe tartózkodási helyként szerepel a gyermek
lakcímkártyáján. A gyermekfelügyeletet közösen látjuk el. Felújíthatjuk-e
mindként lakást a támogatást megosztva?
Nem. Csak a gyermek lakóhelye (lakcímkártya szerinti lakóhely) újítható fel a
támogatás igénybevételével.
36. Elváltam, 2 közös gyermekünket én nevelem, hozzám vannak bejelentkezve állandó
lakcímmel, a férjem címe tartózkodási helyként szerepel a gyermekek
lakcímkártyáján. Férjemnek nincs másik gyermeke. Kell a férjemtől a lemondó
nyilatkozat?
Nem. Lemondó nyilatkozat abban az esetben kell, ha valamelyik gyermek lakóhelye
megegyezik az apa lakóhelyével és az apa nem kívánja igénybe venni a támogatás 50%-
át.
37. Lehet-e számlát gyűjteni az adásvételi aláírása után, de a használatbavételi
engedély kézhezvétele előtt?
NEM, a még fel nem épült otthonra nem vehető igénybe a támogatás, amíg az ingatlannyilvántartásba
még nincs bejegyezve.
38. Milyen esetben nem kell alkalmazni az egy éves lakóhelyre vonatkozó feltételt?
Az egyéves lakóhelyre vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie a támogatási kérelem
benyújtásának időpontjában a várandósság 12. hetét betöltött magzat, illetve az egy
évnél nem régebben született gyermek esetében. Fontos ugyanakkor, hogy ez a kivétel
csak a gyermekre vonatkozik, az igénylőknek ebben az esetben is meg kell felelniük az
egyéves lakóhelyre vonatkozó feltételnek.
További kivétel az az eset, ha a támogatással érintett lakás tulajdonjogának
megszerzésére, azaz a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a
támogatási kérelem benyújtását megelőző egy éven belül került sor, valamint kivétel az
is, ha az igénylő, illetve kiskorú gyermekei tulajdonában lévő telken felépült lakás
ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére a támogatási kérelem benyújtását megelőző egy
éven belül került sor.
39. A 2020-ban vásárolt anyagok számláit elfogadják? Például a kivitelezés csak 2021.
januárban kezdődik, de ehhez már előre meg vannak vásárolva a szükséges
anyagok számlával. A munkadíjról kiállított számlák már 2021. éviek lesznek.
NEM, a 2020. évben megvásárolt építőanyagokról kiállított számlák a támogatás
igénylésekor nem számolhatók el.
Egy vagy több kivitelezővel 2021. január 1-jén vagy azt követően kötött vállalkozói
szerződés alapján, valamint, 2021. január 1-jén vagy azt követően kiállított és teljesített
számlák alapján nyújtható be a támogatási kérelem.
40. Történhet-e több ütemben a felújítás? Vagyis van egy számla, ami 2021.
februárban lett kiállítva, de az év hátralévő részében további felújítást szeretnénk
végezni. Meddig nyújthatók be a számlák?
IGEN, a lakás teljes felújításának befejezését – nem az egyes munkálatok befejezését –
követően kell a kérelmet az utolsó számla kifizetését követő 60 napon belül benyújtani.
A felújítás időtartamát és a munkálatok számát a jogszabály nem korlátozza. Több
kivitelezővel is köthető szerződés.
41. 25. éves korú gyermek esetén a felújítást a gyermek 25. életévének betöltésének
napjáig el kell végezni?
IGEN, a gyermek 25. életévének betöltése előtt a kérelemnek be kell érkeznie a Magyar
Államkincstárhoz, így be kell, hogy fejeződjön a felújítás, valamint a számlákat is ki
kell egyenlíteni addigra.
42. A 25. életévet betöltött gyermekre tekintettel igényelhető-e a támogatás?
Ha a kérelem benyújtásának időpontjában a gyermek 25. életévét betöltötte és
megváltozott munkaképességű személynek minősül a támogatás igényelhető.
43. Kizáró ok, ha a 25 év alatti gyermeknek van munkaviszonya, önálló jövedelme,
esetleg más lakcímen tartózkodási helye vagy külföldön tanul?
NEM, a kérelem elbírálásánál nem szempont, az a fontos, hogy a lakcímkártyáján
lakóhelyként (nem tartózkodási helyként) szerepeljen a felújítással érintett ingatlan.
44. Elegendő-e ha a lakcímigazoló kártyán tartózkodási helyként van a felújítással
érintett ingatlan címe feltüntetve, vagy állandó lakcímként kell szerepelnie?
NEM, a felújítással érintett ingatlannak a lakcímkártyán lakóhelyként kell feltüntetve
lennie, ami nem azonos a tartózkodási hellyel.
45. Ki minősül a támogatás igénybevétele szempontjából megváltozott
munkaképességű személynek?
Az igénylő azon gyermeke, aki a támogatás iránti érelem benyújtásának időpontjában a
25. életévét már betöltötte és megváltozott munkaképességű személy, azaz:
akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján egészségi állapota
legfeljebb 50%-os mértékű, vagy a rehabilitációs hatóság jogelődjei által végzett
hatályos minősítés alapján egészségkárosodása legalább 50%-os mértékű vagy 2008.
január 1-jét megelőzően kiállított hatályos szakvéleménye szerint a munkaképességét
legalább 67%-ban elvesztette,
aki fogyatékossági támogatásban részesül,
aki vakok személyi járadékában részesül,
aki után a támogatást igénylő, gyermekek otthongondozási díjában részesül.
46. Igényelhető-e a támogatás, ha a felújítandó lakás 100%-ban a nagykorú gyermek
tulajdonában van?
Nem, mert a támogatással érintett lakásban az igénylőnek, illetve a kiskorú gyermeknek
kell együttesen rendelkezniük legalább 50%-os mértékű az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzett tulajdoni hányaddal. A Rendelet kifejezetten a kiskorú gyermek tulajdoni
hányadát nevesíti, tehát a nagykorú gyermek tulajdoni hányada nem vehető figyelembe.
47. Az ingatlan tulajdonosa (100%-ban) kiskorú. Ki igényelheti a támogatást?
A támogatási kérelem benyújtására a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett
gyermekkel azonos lakóhelyen lakó szülő vagy a Rendelet szerinti gyám jogosult.
48. Igénybe lehet-e venni a támogatást abban az esetben, ha együttes igénylés esetén az
egyik igénylő 100%-os tulajdonában van a felújítandó lakás, de csak a másik fél
minősül biztosítottnak?
Igen, mert együttes igénylés esetén legalább az egyik igénylőnek kell biztosítottnak
lennie, és ebben az esetben teljesül az a feltétel is, hogy az igénylők együtt
rendelkezzenek legalább 50%-os mértékű tulajdoni hányaddal.
49. A lakásunk jelzálogjoggal terhelt. Jogosultak vagyunk-e a támogatásra?
IGEN, a rendelet szerint nem kizáró ok, ha a lakás hitel miatt jelzálogjoggal terhelt.
50. Beadható-e kérelem, ha az igénylőnek falusi CSOK támogatása van folyamatban?
IGEN, de azonos számlák nem számolhatók el mindkét támogatás terhére.
51. Lakás-előtakarékossági szerződéssel rendelkezünk, melyek felhasználása a jövő
évben válik esedékessé. A számlák felhasználhatók lesznek-e az otthonteremtési
támogatás igénybevételéhez is?
IGEN a rendelet nem zárja ki a lakás-előtakarékossági szerződésekhez kapcsolódóan
elszámolt számlák jelen támogatás keretében történő elszámolását.
52. Mit jelent a közeli hozzátartozó (kitől nem fogadható el munkadíjra számla)?
A házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon (lemenők: gyermek, unoka,
…; felmenők: szülő, nagyszülő…), az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek,
az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

53. Igénybe lehet-e venni a támogatást, ha az ingatlan fő rendeltetés szerinti jellege
üdülő?
Üdülő felújítására a támogatás nem vehető igénybe, a Rendelet kifejezetten nevesíti,
hogy csak olyan ingatlan esetében vehető igénybe a támogatás, amely az ingatlannyilvántartásban
lakás vagy lakóház fő rendeltetés szerinti jelleggel van nyilvántartva.
54. Igényelhető-e a támogatás zártkerti ingatlanra?
Az ingatlan fekvése (belterület, külterület, zártkert) a Rendelet alapján önmagában nem
kizáró tényező, annak van jelentősége, hogy az ingatlan fő rendeltetés szerinti jellege az
ingatlan-nyilvántartás adatai szerint lakás vagy lakóház legyen. Igényelhető a támogatás
továbbá a tanya, vagy birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú
épületei esetében is.
55. Az udvarunkban van egy gazdasági épület. Ennek a felújítása támogatható - e?
Amennyiben egyazon helyrajzi számon szerepel a házzal, valamint ha a Földhivatalnál
ez az épület be van jegyezve, akkor támogatható.
56. Igénybe lehet-e venni a támogatást, ha az ingatlan gazdasági társaság bejegyzett
székhelye vagy telephelye?
A Rendelet nem tartalmaz erre vonatkozó szabályozást, ezért ez nem kizáró tényező. A
Rendelet kifejezetten nevesíti, hogy csak olyan ingatlan esetében vehető igénybe a
támogatás, amely az ingatlan-nyilvántartásban lakás vagy lakóház fő rendeltetés szerinti
jelleggel van nyilvántartva. Igényelhető a támogatás továbbá a tanya, vagy
birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épületei esetében.
57. A támogatás igénybevételére olyan ingatlan esetén is van lehetőség, amely egyéni
vállalkozásnak is székhelye?
IGEN.
58. Lízingelt ingatlanra igényelhető a támogatás?
Nem, a támogatás feltétele, hogy az igénylő, illetve kiskorú gyermeke – együttes
igénylés esetén az igénylők együtt, vagy kiskorú gyermekeik – a támogatással érintett
lakásban együttesen legalább 50%-os mértékű, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett
tulajdoni hányaddal rendelkezzen.
59. Igényelhető a támogatás, ha a házunk a Nemzeti Eszközkezelő tulajdonában van és
részletre vásároljuk vissza?
Nem, csak abban az esetben, ha teljes egészében visszavásárolták a házat.
60. Az ingatlanon lévő haszonélvezeti jog befolyásolja a támogatás elbírálását?
NEM.
61. A felújított ingatlan értékesíthető?
IGEN, a rendelet nem tartalmaz a felújított ingatlan értékesítésre vonatkozó előírásokat,
korlátozásokat. Az eladott ingatlanra az új tulajdonos is ismét igényelheti az
otthonfelújítási támogatást akkor, ha az új tulajdonos az előző igénylőnek nem a
hozzátartozója.
III. Támogatható építési tevékenységgel összefüggő kérdések
62. Beadható-e a támogatás csak anyagköltségről (mivel a munkálatokat el tudjuk
végezni szakképesítésünknek köszönhetően)?
NEM adható be számla kizárólag anyagköltségről, a támogatás összegében (ami
maximum a teljes költség fele) az anyagköltség és a vállalkozói díj 50-50%-ban
szerepelhet.
63. Miként kell értelmezni az 50-50% (anyag-munkadíj)?
A támogatás összegében 50-50%-ban szerepelhet az anyagköltség és munkadíj
(vállalkozói díj). Az anyag+munkadíjról szóló számlákat összesítetten úgy kell beadni,
hogy a támogatás összegében a két költségtípus azonos arányban szerepelhessen. Ez a
feltétel nem az egyes számlákra vonatkozik, hanem az összköltségen belül a
támogatással érintett részre.
64. Mennyi a támogatás összege, azt hogyan számolják?
A támogatás összege a számlával igazolt felújítási költségek 50%-a, de legfeljebb 3
millió forint.
A támogatás összegében az anyagköltség, illetve a vállalkozói díj 50-50%-os arányban
szerepelhet.”
Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy az összköltséget felezzük, maximum ennyi lehet a
támogatás (legfeljebb 3.000.000 Ft).
A támogatás összegét is felezni kell, mert a támogatás felének anyagköltségnek kell
lenni, a másik felének munkadíjnak. Ez azonban csak akkor működhet, ha van elegendő
anyag illetve munkadíj számla. Ha valamelyik nem éri el a lehetséges támogatás felét,
illetve a munkálatok teljes költségének legalább a negyedét, akkor nem jogosult, csak a
kisebb tétel kétszeresére.
65. Elfogadnak-e külföldi számlákat?
Külföldi számla sem vállalkozási díjról, sem anyagról nem fogadható el, kivéve, ha a
vállalkozó rendelkezik magyar adószámmal és a magyar jogszabályoknak megfelelően
állítja ki a számlát.
66. Milyen részletességűnek kell lennie egy anyagszámlának?
A felhasznált anyagokat részletezni kell, mely megtehető a számlán, vagy elfogadható a
számla mellé csatolt - a megrendelés alapjául szolgáló, a vállalkozó által készített -
költségvetésben, vagy számlarészletezőn.
67. Ha előleg fizetése történik, kell-e csatolni az előlegszámlát és a kifizetés igazolást
vagy elegendő a végszámla és ahhoz kapcsolódó kifizetést igazoló dokumentum?
Elegendő a végszámlát csatolni, ha tartalmazza a szükséges adatokat, azonban a
kifizetést igazoló dokumentum ebben az esetben is szükséges. Amennyiben az
előlegszámla 2020. évi, az arra eső összeg a támogatás meghatározásánál nem vehető
figyelembe.
68. Ha vállalkozó állít ki nekem számlát, milyen részletezettségűnek kell lennie?
A számlán külön tételként kell megjelennie az anyagköltségnek és munkadíjnak!
A vállalkozói szerződésben már részletezett felújítási munkálatokat a számlán nem
fontos részletesen feltüntetnie. Az anyagköltség vagy munkadíj a számlán egy tételként
összevontan nem szerepelhet.
A vállalkozási szerződésben, vagy annak mellékletében mind az anyag, mind a
munkadíj olyan részletezettségű legyen („szerződött konkrét felújítási munka”), mely a
megvalósított felújítás pontos tartalmának megismerését, annak ellenőrizhetőségét
lehetővé teszi. (Erre megfelelő lehet pl. a vállalkozói árajánlat szerinti részletezettség.)
69. Ha bankkártyával fizetünk, milyen dokumentumot kell még csatolni a számlán
kívül. Fizethetek-e más nevére szóló bankkártyával?
Nem kell a számlán kívül mást csatolni. Igen, fizethet, ezt nem vizsgáljuk.
70. Átutalásos számla vagy kártyás fizetési mód esetében csak az igénylő lehet a fizető
fél / kártyatulajdonos?
Nem, bárki lehet.
71. Amennyiben a vevő rendelkezik adószámmal, a nevén és a címén kívül annak is
szerepelnie kell a számlán?
Nem, a vevő (igénylő) adószáma a számlán nem kerülhet feltüntetésre tekintettel arra,
hogy a támogatást magánszemélyként, nem pedig vállalkozóként igényli.
72. Az építőanyag szállítása az anyagköltségnek vagy munkadíjnak minősül? Vagy
egyiknek sem?
Az anyagvásárlás esetén, amennyiben a számla, szállítási költséget/fuvardíjat is
tartalmaz, az anyagköltségként támogatható. Külön számlán szereplő, szállítási
költségre/fuvardíjra nem vehető igénybe támogatás.
73. Tetőtér beépítésére igénybe vehetem-e a támogatást?
Nem. Lakótér bővülésével a felújítás nem járhat. Már korábban kialakított tetőtérben a
Rendelet 6. §-a szerinti munkálatokra igénybe vehető a támogatás. Új fürdőszoba
kialakítására azonban nem vehető igénybe a támogatás, ha az épületben már van
fürdőszoba.
74. Bontási hulladék elszállítására igényelhetem a támogatást?
A konténeres és egyéb hulladék elszállítása önállóan nem támogatható, csak abban az
esetben, ha a kivitelezés végző megállapodásban a hulladék elszállítása is szerepel.
75. Lakberendező finanszírozható-e a támogatásból.
Nem.
76. Minden esetben kell kivitelezői szerződés, vagy elég, ha a vállalkozó számláját
benyújtjuk?
IGEN, a vállalkozói szerződést minden esetben csatolni kell a kérelemhez.
77. A munkadíjról milyen számla fogadható el?
A vállalkozó által kiállított olyan számla fogadható el, amelyről a vállalkozó az
általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. számú melléklet 1.
pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette (nyugta nem, csak számla
fogadható el).
A Rendelet csak az 5 %-os áfát tartalmazó számlát zárja ki.
A 0%-os és 27%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla figyelembe
vehető.
A felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokat végző vállalkozó
által kiállított számla csak akkor fogadható el, ha a vállalkozó sem az igénylőnek vagy
együttes igénylés esetén egyik igénylőnek sem közeli hozzátartozója vagy élettársa,
vagy a felújítást végző gazdálkodó szervezetnek nem tagja, illetve nem munkavállalója
és nem vezető tisztségviselője sem az igénylő/igénylők, sem az igénylő/igénylők közeli
hozzátartozója. Tehát a felújítási kivitelezést végző vállalkozásban például nem lehet
tulajdonos vagy alkalmazott az igénylő így saját magának nem számlázhat.
78. Mit jelent az, hogy a támogatást az igénylő csak egyszer veheti igénybe?
Időbeliségre vonatkozik, tehát több munkát is elvégeztethet, de támogatási kérelmet
csak egyszer nyújthat be az elvégzett munkák összessége vonatkozásában.
79. Szükséges-e előre engedélyeztetni, bejelenteni a felújítási munkálatokat?
A Magyar Államkincstárnál nem kell előzetesen bejelenteni, sem engedélyeztetni az
építési tevékenységeket, nem kell továbbá a támogatásra előzetesen regisztrálni, nem
szükséges előzetesen árajánlatot és fényképeket benyújtani.
80. Elektromos hálózat bővítésével kapcsolatos díjakra igénybe vehető-e a támogatás?
A szolgáltató számára fizetendő csatlakozási, hálózatfejlesztési illetve más hatósági
díjakra a támogatás nem vehető igénybe.
81. Igényelhető-e támogatás már meglévő, üzemelő napelemes rendszer bővítéséhez is?
Igen, a Rendelet szerint napkollektor, napelemes rendszer telepítése támogatható,
ideértve a már meglévő rendszerek bővítését is.
82. Amennyiben 2021. június 30-ig telepítem a napelemes rendszert, de más felújítási
munkák miatt csak egy évvel később nyújtom be a kérelmet, szaldós elszámolásban
maradok?
Azokra a napelemes rendszerekre, amelyek esetén a villamosenergia-vásárlási
szerződés 2021. július 1-je előtt kerül megkötésre, még a szaldós elszámolás vonatkozik
még akkor is, ha a támogatási kérelmet a felújítási munkálatok végén, 2021. június 30.
után nyújtják be.
83. Ha napelemes rendszert telepítek és a szolgáltatóval 2021.07.01 előtt kötök
villamosenergia-szerződést, akkor biztosan szaldó elszámolásba kerülök?
A villamos energiáról szóló törvény végrehajtási rendeletének (273/2007. (X. 19.)
Korm. rendelet) 4. §-ában foglaltak alapján, igen.
84. Mi történik, ha az anyagköltség és a vállalkozói díj összesítve meghaladja a bruttó
450.000 Ft/kWp összeget?
Az elszámolandó számla nem tartalmazhat a fajlagos költségkorlát feletti összeget, a
bruttó 450.000 Ft/kWp feletti összegről benyújtott számlák teljes egészében elutasításra
kerülnek.
85. Mi az, amit tudnom kell a Rendelet 9. § (3) s) pontjában meghatározott
nyilatkozattal kapcsolatban?
A Rendelet 9. § (3) s) pontja alapján a támogatás igénylése során csatolni kell a
napelemes rendszer telepítését vagy cseréjét végző vállalkozó nyilatkozatát arra
vonatkozóan, hogy a 7. § (5a) bekezdésben foglaltak teljesülnek. Ezt az 5. számú
melléklet kitöltésével teheti meg a vállalkozó, melyet a kérelemhez csatolni szükséges.
A rendelkezés végrehajthatósága érdekében a vállalkozónak büntetőjogi felelőssége
tudatában nyilatkoznia kell arról, hogy a számlán feltüntetett anyagköltség és
kapcsolódó vállalkozói díj összesítve nem haladja meg a bruttó 450 000 Ft/kWp
összeget. A Rendelet alapján a napelemes rendszer telepítésére, vagy cseréjére
jogszerűen úgy vehető igénybe a támogatás, ha az anyagköltség és kapcsolódó
vállalkozói díj összesítve nem haladja meg a bruttó 450 000 Ft/kWp összeget. Ez
alapján, ha a Kormányhivatal a helyszíni ellenőrzése során megállapítja, hogy a
telepített, vagy cserélt napelem kisebb kapacitású, mint az igénylő által a támogatás
igénylése során megadott, úgy a Korm. rendelet 7. § (5a) bekezdésében meghatározott
értékhatár feletti részre kifizetett támogatás visszafizetését kell elrendelni.
86. Mi az, amit tudnom kell a Rendelet 9. § (3) u) pontjában meghatározott
szerződéssel és nyilatkozattal kapcsolatban?
A rendelet 9. § (3) u) pontja alapján a Rendelet 6. § i) pontja szerinti esetben a
támogatás igényléséhez a 2021. június 30-át követően megkötött villamosenergiavásárlási
szerződést, valamint a villamosenergia-kereskedő arra vonatkozó nyilatkozatát
szükséges csatolni, amely tartalmazza, hogy az igénylővel kötött villamosenergiavásárlási
szerződése olyan elszámolást alkalmaz, amelyben az alkalmazott elszámolási
időszaktól függetlenül szaldó nem képezhető és a hálózatba betáplált és vételezett
villamos energia mennyisége külön-külön kerül megállapításra (bruttó elszámolás). A
bruttó elszámolást alkalmazó szerződés és a nyilatkozat célja a rendszerhasználati
díjfizetés racionalizálása. A szerződésre nem szükséges sablont készíteni, az
egyebekben is a felek (igénylő és villamosenergia-kereskedő) ügye, hogy milyen
feltételek mellett szerződnek. A nyilatkozatra a 6. számú mellékletet javasoljuk
alkalmazni.
87. A tetőcserével együtt elszámolható-e az ereszcsatorna cseréje?
Igen, a tető cseréje, felújítása, szigetelése a támogatható építési tevékenységek közé
tartozik, ennek megfelelően a tetőcserével együtt az ereszcsatorna cseréjét is el lehet
számolni.
88. A Rendelet szerinti „terasz, loggia, erkély, előtető építése” pontba beleértendő-e a
meglévő terasz, loggia, erkély, előtető felújítása, korszerűsítése, vagy csak az új
terasz, loggia, erkély, előtető építése?
A támogatás igényelhető a meglévő terasz, loggia, erkély, előtető felújítására,
korszerűsítésére is.
89. Igényelhető a támogatás csaptelepek beszerzésére is?
A Rendelet szerint a szaniterek beépítése és cseréje támogatható építési tevékenység,
amelynek keretében a csaptelek cseréje, beépítése is támogatható.
90. Mit jelent az, hogy a támogatás beépíthető bútor esetében igényelhető?
Beépíthető bútor, ami az ingatlanba állagsérelem nélkül el nem választható módon
beépítésre került, így az ingatlan részét képezi, így a beépített/beépíthető szekrény (pl.
hálószobába, konyhába, fürdőszobába) támogathatónak minősül. Nem igényelhető
támogatás a szabadon álló bútorok beszerzésére.
91. Igényelhető-e a támogatás a pince felújítására?
Igen, a Rendelet szerint a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon
található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha,
mosókonyha, tároló) felújítása támogatható építési tevékenység.
92. Kapu építése támogatható, hisz a kerítés önmagában nem értelmezhető?
Igen, a kapu építése támogatható tevékenység.
93. A régi kerítés, kapu bontása és a keletkezett hulladék szállítása támogatott-e?
Igen, támogatható, amennyiben a bontást és a hulladékszállítást, valamint az új
kapu/kerítés építését ugyanaz a vállalkozó végzi.
94. Milyen munkálatokra NEM igényelhető a támogatás?
- Például nem igényelhető támogatás:
- a szabadon álló bútorok beszerzésére (pl.: szobabútor),
- a szabadon álló konyhai gépek beszerzésére,
- beépített nem konyhai gépek beszerzésére (pl.: mosógép, szárítógép),
- lakás/épület bővítésére plusz szobákkal, tetőtér- terasz beépítés
- a tereprendezésre, gyepszőnyeg-fektetésre, füvesítésére,
- műfű, murva, gumilap térburkolatként történő beszerzésére,
- a tároló építésére,
- mobilgarázs beszerzésére, kivéve, ha beton alapra és ahhoz rögzítésre kerül,
- a raklapra, mint anyagköltségre,
- az infraszauna beépítésére,
- a riasztó, kaputelefon beszerelésére
- központi beépített porszívó gép beszerzésére,
- tetőtér építésére, beépítésére,
- a lakás belső átalakítására (pl. kettő szobából három szoba kialakítása, falak bontása, új
falak felhúzása), kivéve a fürdőhelyiség illetve WC létesítésének esetét,
- helyiség funkciójának megváltoztatására (pl. fürdőszoba konyhává alakítása),
- kültéri lámpatestre,
- a ház előtti, kerítésen kívüli (utca) járda, bejáró (közterület) felújítására,
- új nyílászáró beépítésére (kivéve a már korábban meglévő nyílászáró cseréjének esetét),
- társasház esetében a közös használatú (osztatlan közös tulajdonban lévő) területek
felújítására,
- a szolgáltató számára fizetendő csatlakozási díjra, hálózatfejlesztési hozzájárulásra
- öntöző-, locsoló rendszerekre.
- betonkeverő, szerszámgépek, földmunkagépek bérlésére
- társasház mélygarázsában kialakított parkoló megvásárlására
- veszélyes hulladék elszállítására, ártalmatlanítására
- kerti tó, medence építésére

IV. Benyújtandó dokumentumokat érintő kérdések
95. Hol érhetőek el a kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatványok?
A Magyar Államkincstár honlapján az alábbi linken a „Lakossági
ügyfelek/Otthonfelújítási támogatás” menüpontban elérhetőek a „Kérelem
benyújtásának nyomtatványai”.
96. Hogyan lehet benyújtani a kérelmet?
A támogatási kérelem az alábbi módokon nyújtható be a Kincstárhoz:
- elektronikus úton ügyfélkapus bejelentkezést követően a SZÜF felületén
(TULAJDON > Ingatlan menüpont alatt) elérhető elektronikus nyomtatvány („Kérelem
gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatására”) kitöltésével, a szükséges
adatok megadásával és az előírt dokumentumok, valamint nyilatkozatok becsatolásával;
- A Kincstár honlapjáról – Főoldal > Lakossági ügyfelek > Otthonfelújítási támogatás >
Kérelem benyújtásának nyomtatványai menüpontból – letöltött és kitöltött kérelem,
illetve nyilatkozatok eredeti példányai, valamint ez előírt dokumentumok másolatainak
postai úton történő megküldésével (cím: Magyar Államkincstár, 1938 Budapest);
- Személyesen bármely kormányablakban a Kincstár honlapjáról letöltött és kitöltött
kérelem, illetve nyilatkozatok eredeti példányai, valamint ez előírt dokumentumok
másolatainak leadásával.
97. Személyes ügyintézésre van-e lehetőség?
Nincs. A Kormányablakokban csak a kérelem benyújtására van lehetőség.
98. Meddig lehet a kérelmet benyújtani?
A kérelmet az utolsó számla kifizetését követő 60 napon belül, de legkésőbb
2022.12.31-ig kell benyújtani.
99. Hány napja van az Államkincstárnak reagálni a kérelmemre?
A támogatás iránti kérelmeket a Kincstár a hozzá történő beérkezés időpontját követően
– a beérkezés sorrendjében – 30 napon belül bírálja el. A hiánypótlásra meghatározott –
legfeljebb 30 napos – időtartam az elbírálási határidőbe nem számít be.
100.Hányszor hiánypótolhatok?
A kérelem elbírálása során hiánypótlásra egy alkalommal kerülhet sor.
101.Együttes igényléskor kinek az ügyfélkapujáról kell az igénylést leadni?
A Rendelet ezt nem szabályozza. Együttes igénylés esetén, az igénylők bármelyike
ügyfélkapujával beküldhető az igénylés.
102.Kérhetek előbírálatot?
Előbírálatra nincs lehetőség.
103.Van vállalkozási szerződés minta, és számlaösszesítő adatlap?
Igen, a Magyar Államkincstár honlapján az alábbi linken elérhető és letölthető a
vállalkozási szerződés legalapvetőbb tartalmára ajánlott minta és a számlaösszesítő
adatlap is.
104.A KATA-s vállalkozó által kiállított számla elfogadható?
Igen, a Rendelet szerint a támogatás csak az 5%-os általános forgalmi adó mértékkel
kiállított számla vonatkozásában nem vehető igénybe. A 0%-os és 27%-os általános
forgalmi adó mértékkel kiállított számla elfogadható.
105.Az igényléshez szükséges teljes bizonyító erejű magánokiratnak közjegyző által
hitelesítettnek kell lenniük?
Nem kell közjegyző által hitelesítettnek lennie, elegendő, ha két tanú az okiratot aláírja,
továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét
olvashatóan is fel kell tüntetni. A Kincstár által közzétett formanyomtatványok ennek
megfelelő tartalommal készültek.
106.Külföldi kereső tevékenység igazolásához csak az OFFI által hitelesített magyar
fordítás fogadható el?
Igen, csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) kizárólagos
feladatkörébe tartozik az idegen nyelvű szövegnek magyar nyelvre történő hiteles
fordítása.
107.Igényelhető-e a támogatás, ha a helyi önkormányzat megváltoztatta az ingatlan
címét és a házszámot azonban a lakcímkártyán nem került feltüntetésre az új cím?
Az önkormányzat utcanévváltozásról illetve házszámváltozásról szóló határozatának
másolatát, vagy az erről szóló igazolást szükséges a kérelemhez csatolni.
108.Milyen esetben kell lemondó nyilatkozatot (4. számú melléklet) csatolni?
Ha a szülők lakóhelye nem azonos, a támogatás iránti kérelmet külön-külön
benyújthatják, ha külön-külön mindkettejük lakóhelye megegyezik legalább az egyik
gyermekük lakóhelyével, azonban ebben az esetben mindkét szülő a támogatás 50%-os
mértékére jogosult, kivéve, ha az egyikük teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt
nyilatkozatban lemond a támogatás saját nevében történő igényléséről, ebben az esetben
a másik szülő a teljes támogatási összeget igényelheti.
Ha a szülők lakóhelye nem azonos, akkor mindkét szülő a teljes támogatási összeg
50%-os mértékére jogosult, amennyiben külön-külön mindkettejük lakóhelye
megegyezik legalább az egyik gyermekük lakóhelyével.
Ebben az esetben a szülők egyike akkor igényelheti a teljes támogatási összeget, ha a
másik szülő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban lemond a
támogatás saját nevében történő igényléséről.
A támogatást megosztani abban az esetben lehet, ha mindkét szülőnél lakik közös
gyermek. Ilyenkor vagy 50-50%-ban veheti igénybe mindként szülő, vagy egyikük
lemondhat a másik javára a 4. sz. mellékletben található nyilatkozat benyújtásával.
Ha minden közös gyermek az egyik szülővel lakik együtt, akkor a másik szülő részéről
nincs szükség lemondó nyilatkozatra.
109.Milyen esetben kell hozzájáruló nyilatkozatot (2. számú melléklet) kitölteni?
Együttes igénylés esetén a kérelemhez csatolni kell az igénylő teljes bizonyító erejű
magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát a kérelem másik igénylő által történő
benyújtásához.
110.Ellenőrzik a felújítást?
A Kormányhivatal helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálhatja a támogatás jogszerű
felhasználását.
111.Kell fényképekkel dokumentálnom a felújítást?
Nem.
V. Otthonfelújítási kölcsönnel kapcsolatos kérdések
112.Hova lehet fordulni az otthonfelújítási kölcsönnel kapcsolatos kérdésekkel?
Az otthonfelújítási kölcsönnel kapcsolatban felmerült kérdésekre a hitelintézetek adnak
tájékoztatást.
113.Otthonfelújítási kölcsön igénybevétele esetén a támogatás összegét mindenképp a
kölcsön előtörlesztésére kell fordítani?
A Rendelet 2021. február 1. napján hatályba lépő rendelkezései szerint otthonfelújítási
kölcsön igénybevétele esetén, a Magyar Államkincstár a támogatást az otthonfelújítási
kölcsönt nyújtó hitelintézet belföldi fizetési számlájára folyósítja, az igénylő javára
történő előtörlesztés érdekében.
114.Az otthonfelújítási kölcsön 2021. február 1-től igényelhető a bankoknál, maga a
támogatási kérelem pedig 2021. március 1-től nyújtható be?
Az otthonfelújítási támogatás iránti kérelmet a Magyar Államkincstárnál kell
előterjeszteni, míg az otthonfelújítási kölcsön iránti kérelmeket a hitelintézetekhez kell
benyújtani.
A Rendelet 2021. február 1. napján hatályba rendelkezése szerint, amennyiben
otthonfelújítási kölcsönt kívánnak igénybe venni, akkor a Rendelet szerinti
otthonfelújítási támogatás iránti kérelmet a Magyar Államkincstárhoz 2021. március 1-
jétől lehet benyújtani. Ebben az esetben a kölcsönszerződést is mellékelni kell a
kérelemhez.
115.Otthonfelújítási kölcsön igénylése esetén a folyósítás előtti számlák benyújthatók-e
elszámolásra?
A kérelem benyújtásakor elszámolhatók, amennyiben az egyéb feltételeknek is
megfelelnek, de a bank felé történő elszámolásukról a hitelintézet adhat felvilágosítást.