Mit érdemes tudni a hőszivattyú fogyasztása kapcsán?
Mit érdemes tudni a hőszivattyú fogyasztása kapcsán?
Ebben a bejegyzésben áttekintjük a tudnivalókat a hőszivattyú fogyasztása kapcsán. Már az iskolás gyerekek is tudják, hogy a fenntartható fejlődéshez el kell szakadnunk a foszilis, azaz nem megújuló energiahordozóktól, illetve a szén-dioxid kibocsátást is drasztikusan csökkentenünk kell. Egy átlagos háztartás energiafelhasználásának jelentős részét a fűtés teszi ki éves átlagban, tehát fontos, hogy erre a feladatra is találjunk zöld megoldást.
A hőszivattyúk tökéletesen megfelelnek ezeknek a kívánalmaknak, hiszen megújuló, környezetbarát technológiát képviselnek, és nagy előnyük, hogy jól kombinálhatóak napelemekkel.
A nagy kérdés persze az, hogy megéri-e meglévő fűtési rendszerünket napelemre váltani vagy eleve ilyet telepíteni. Hogyan befolyásolja mindez a villanyszámlánkat? Ebben a cikkben ennek próbáltunk utánajárni.
Mi az a hőszivattyú?
Na de először azt érdemes tisztázni, hogy egy olyan rendszer, mint például a MIDEA MHC-V8W/D2N8 monokblokkos hőszivattyú milyen elven működik?
A hőszivattyú lényege, hogy egy alacsonyabb energiájú közegből képes hőt elvonni, hogy azt egy magasabb energiájú közegbe szállítsa, ehhez a folyamathoz pedig elektromos áramot használ fel.
A trükk a dologban az, hogy a villamosenergia-befektetés a folyamatban hozzávetőleg csak 25 százalék, és ez is származhat napelemekből, tehát a rendszer lehet akár tökéletesen megújuló erőforrással is üzemelhet (a berendezés előállításához használt energiát nem számítva).
A hőszivattyú fogyasztása és a COP-érték
Ha a hőszivattyú rendszerek fogyasztásáról szeretnénk beszélni, van egy alapfogalom, amit mindenképpen ismerned kell, ez pedig a COP-érték, a fűtési hatékonyság mutatója. Minél magasabb ez a szám, annál nagyobb az adott eszköz energiahatékonysága. Ha 5 kW hő előállításához például 1 kW elektromos energia szükségeltetik, akkor az adott berendezés COP-értéke 5 lesz.
Ahhoz, hogy egy közelítő értéket meg tudjunk adni, nem árt tisztában lenni egy alapfogalommal és egy egyszerű képlettel. Fontos a hőszivattyú áramfogyasztása szempontjából az eszköz COP-értéke (coefficience of performance): ez a fűtési hatékonyság mutatója. Ha egy hőszivattyú 5 kW hőt termel 1 kW elektromos energiából, annak COP-értéke 5,0. Ha egységnyi elektromos energiából csak 3 kW hő lesz, akkor 3.
Természetesen sok külső tényező is van, ami a tényleges teljesítményt befolyásolhatja. Ilyen például az ingatlan mérete, a fűtendő (vagy hűtendő) helyiségek mérete és száma, a szigetelés minősége, a nyílászárók állapota.
Szerencsére ma már minden ingatlannak rendelkeznie kell energetikai tanúsítvánnyal, mely remek kiindulás lehet a számítások elvégzéséhez. A hőszivattyú már önmagában is sokat javíthat ezen az értéken.
Miért váltsunk hőszivattyúra?
Ha már az anyagiaknál tartunk, abban biztosak lehetünk, hogy a hőszivattyú telepítése növeli az ingatlan értékét. Emellett korszerű is, környezetbarát megoldás, hiszen nem jár szén-dioxid kibocsátással.
Új építésű ingatlanoknál szinte kötelező elem, hiszen jogszabály is előírja, hogy az energiaigény legalább 25%-át megújuló energiaforrásból kell fedezni.
Költséghatékony, mivel mind az üzemeltetés, mind a karbantartás olcsón megoldható.
Összességében elmondhatjuk, hogy a hőszivattyú telepítése mindenképpen pozitív változásokkal jár, hogy ezeket mennyire tudjuk élvezni, rajtunk is múlik, hiszen egy jól megválasztott beállítással sokat spórolhatunk. Érdemes a még komfortos hőmérséklettel kísérletezni, hiszen egyfokos csökkentéssel átlagosan 2,5%-kal kevesebbet kell fizetnünk az áramért.
Ha kérdésed van, keresd kollégáinkat, vagy kérd ingyenes felmérésünket!